}

Rendelési idő

Előre egyeztetés alapján.

Lechner Ödön fasor 5

1095 Budapest

CSATLAKOZZ FACEBOOK-CSOPORTUNKHOZ,
ahol kérdezhetsz, fontos tudnivalókat, kutatások eredményeit, cikkeket osztunk meg a testsúlycsökkentő műtétekről.

Az elhízás az agy alaki és szerkezeti elváltozásaival jár?

Nagyobb mennyiségű testzsír esetén különbségek mutatkoznak az agy alaki és szerkezeti jellemzőiben.

Egy, a Radiology című folyóiratban publikált vizsgálat során kifinomult MRI technológia alkalmazásával megállapították, hogy nagyobb mennyiségű testzsír esetén különbségek mutatkoznak az agy alaki és szerkezeti jellemzőiben: többek között kisebb a szürkeállomány térfogata. A vizsgálat megállapításai fontos információval gyarapítják ismereteinket az elhízás és hátrányos egészségi következményei (pl. a demencia) kapcsolatáról.

„Az MRI pótolhatatlan eszköznek bizonyult az agy neuroanatómiai szerkezetében mutatkozó különbségek és a viselkedés kapcsolatának megértéséhez,” nyilatkozta dr. Ilona A. Dekkers, a közlemény első szerzője és a Leideni Egyetem Orvosi Központ (Leiden, Hollandia) munkatársa. „Vizsgálatunk azt szemlélteti, hogy temérdek MRI adat birtokában jobban megismerhetők a különféle egészségkimenetek, pl. az elhízás kialakulásában közreműködő agyi struktúrák.”

Az elhízás világszerte az egyik legnagyobb népegészségügyi gond – „világjárványként” a szív-érrendszeri betegség, továbbá a 2-es típusú diabetes előfordulási gyakoriságának növekedését idézte elő. Korábbi vizsgálatok ezen felül kapcsolatot találtak az elhízás és a kognitív működések gyors ütemű hanyatlása, valamint a demencia fokozott kockázata között – vagyis felvetették, hogy a betegség változásokat okoz az agyban.

Mindkét nemre jellemző elváltozások

„Elhízás, agytérfogat, és a fehérállomány mikroszkópos szerkezete MRI vizsgálattal – a keresztmetszeti UK Biobank vizsgálat” című közleményükben a szerzők igyekeztek többet megtudni ezekről a változásokról. A betegséget befolyásoló örökletes és környezeti tényezők feltárása céljából 2006-ban indított, nagyszabású UK Biobank vizsgálat több mint 12.000 résztvevőjének agyi képalkotó vizsgálati eredményeit elemezték. A kifinomult technikával készült agyi MRI-szkenek mind a neuronokban dús szürkeállományról, mind pedig a – gyakran az agy „huzalozásaként” említett – fehérállományról szolgáltattak adatokat.

Az eredmények kimutattak néhány, egyértelmű kapcsolatot a betegek testzsírszázaléka, valamint agyuk alakja és szerkezete, vagyis morfológiája között.
Megállapítottuk, hogy nagyobb mennyiségű, testszerte elhelyezkedő zsírszövet esetén csökken néhány fontos – többek között az agy középpontjában található, szürkeállomány alkotta – agyi képlet térfogata,” tette hozzá dr. Dekkers. „Figyelemre méltó, hogy ezek a megfigyelt összefüggések férfiaknál és nőknél különböznek. Ez amellett szól, hogy a beteg neme fontos módosító tényezőként befolyásolja a testzsírszázalék és bizonyos agyi képletek nagysága közötti összefüggést.”

Az elemzés férfiaknál korrelációt mutatott ki a nagyobb testzsírszázalék és a fehérállomány összességében csökkent térfogata, valamint bizonyos, az agyi jutalmazó mechanizmusokban és a motoros működésekben érintett képletek kisebb mérete között. Nőknél viszont a teljes testzsír mennyisége csupán az akaratlagos mozgásokban közreműködő globus pallidus nagyságával állt negatív kapcsolatban. Mindkét nemre jellemző volt azonban, hogy nagyobb teljes testzsírszázalék esetén valószínűbben mutatkoztak mikroszkopikus elváltozások az agy fehérállományában.

Az UK Biobank vizsgálat két alanyának agyáról készült (fent: koronális, középen: axiális, lent: szagittális síkú), T1-súlyozott MRI felvételek. Mindketten 65 éves nők; egyikük testzsír-százaléka 13% (bal oldali felvételek), a másikuké 49% (jobb oldali felvételek). Az utóbbi beteg MRI felvételein a kéreg alatti szürkeállományú képleteinek térfogatcsökkenése látható. (A Radiological Society of North America felvételei)

BMI csökkenésével az egészségügyi problémák enyhíthetők

Noha a vizsgálat megállapításainak szerteágazó folyományai még nem teljesen ismertek, akár nagy jelentőségűek is lehetnek. A szürkeállomány térfogatának csökkenése neuronpusztulásra utal, míg a fehérállomány elváltozásai hátrányosan befolyásolhatják a jelátvitelt az agyi hálózatokban. Ismeretes, hogy a kéreg alatti, szürkeállományú képletek térfogatcsökkenése a táplálékkal kapcsolatos jutalmazó mechanizmusokra is kihat. Ezek a változások elhízott egyének esetében megnehezíthetik a testsúlykontrollt – tette hozzá dr. Dekkers, azonban ennek az összefüggésnek az alátámasztása további kutatásokat igényel.

Nem pontosan ismert, hogy az elhízás miért fejt ki ártalmas hatásokat az agyra. A kutatások kimutatták, hogy az elhízásra jellemző, csekély intenzitású gyulladás károsíthatja az agyszövetet. Egyes adatok szerint ezek a hatások alighanem a gyulladás által az agyban kiváltott, sejtszintű válaszreakciókra vezethetők vissza.

A vizsgálat a test teljes zsírtartalmának százalékarányát tanulmányozta és nem tett különbséget a szervezetben előforduló zsírszövet különböző típusai között – dr. Dekkers szerint ez további kutatási téma lehet. Különösen nagy a hasüregi szervek közötti, ún. viscerális fehér zsírszövet jelentősége. Ennek felhalmozódása a szív-érrendszeri betegség és a diabetes kockázatát növelő tényezőkből összetevődő, ún. metabolikus szindróma részjelensége.

„A későbbi kutatások során fontos lenne kideríteni, hogy a testzsír eloszlásában mutatkozó különbségek esetén vajon az agy morfológiai szerkezetében is fellelhetők-e eltérések. A viscerális zsír ugyanis az anyagcsere-betegségek ismert rizikófaktora és a csekély intenzitású, szisztémás gyulladással is kapcsolatban áll,” – nyilatkozta Dr. Hildo Lamb, rangidős vizsgáló, a Leideni Egyetem Orvosi Központ Cardiovasculáris Képalkotó Vizsgálatok Csoportjának igazgatója.

Források és képek